2016. augusztus 27., szombat

Börzézünk

A varrással kapcsolatban már régen írtam. Oka van! Mostanában nem nagyon varrtam, mert tavasz vége felé olyan sok rendelésem volt, hogy nem bírtam vele. Minden este az altatás után leültem, és éjfélig varrtam. Szilárddal a kommunikációnk kb a nullával volt egyenlő. Egy idő után nagyon nem tetszett már ez a helyzet. Úgy döntöttem, nem èr ennyit. Úgyhogy annyiban változott a dolog, hogy már csak a börzékre varrok, előtte rászánok pár napot, amikor az anyuék vigyáznak a gyerekekre, én pedig varrok ezerrel. Az előző börzét egèsz sikeresnek éreztem. Remélem a mai sem lesz roszabb! :-)


2016. augusztus 22., hétfő

Ősz? Ősz!!!


Imádom az augusztus végi reggeleket/napokat. A tegnapi kiadós zivatar utáni napsütésben kimondottan jó volt sétalni pár kilométert a barátnőmmel és gumicsizmás gyerekeinkkel :-) A nehéz párás levegőtől pedig igazán elfáradtunk. Hazafelé még megálltunk a kötelező vadászgörény simogatáson, ami már lassan a napirendünkhöz tartozik, mivel minden nap 7-fél8 felé a mi házunkkal szemben a Csiliz partján pihen meg kb fél órát. Persze gazdástul, pórázon. Órát lehet hozzájuk igazítani, és egyértelműen hangról megismeri a gyerekeinket :-) Szerencsére nem megrémül hanem felugrik és odajön hozzánk.
Szóval olyan fáradtan értünk haza, hogy fürdés, vacsi, 2db Bogyó és Babóca olvasás után aludtak is a gyerekek mint a bunda. Még filmet is tudtunk nézni utána, pedig az utóbbi napokban erre esély sem volt. 
Ma reggel pedig jó masszív ködös szántóföldre bámulva ittam a reggeli kávét, míg a gyerekek próbáltak észhez térni. Egész konkrétan a Rozi visszaaludt a kanapén, Szili pedig zombiként nézte a Verdák 1-et, kb huszadszor. Szilárd még aludt. Az igazi hangulathoz azért még hiányzott a füst és gané szag :-) . Nem baj, így is élveztem! 
A kép nálunk már aktuális, a ház előtti gesztenyefa már szinte teljesen elbarnult, es hullatja a leveleit. Bár nálunk nem ilyen stilusos a levél szedés :-)

Lassan jön az ovi is, kezdődik a munka. Jövö héten kezdek újra munkába állni 4 évnyi anyasági után. Hülye érzés! Egész eddig azért imátkoztam, hogy kicsit szakadhassak ki itthonról, mert már megőrülök. Most, hogy ilyen közel a tanévkezdés, kicsit sajnálom, hogy már nem leszek itthon ennyit a gyerekekkel. Azért jó volt ez az anyasági, így visszagondolva. Még jó, hogy csak heti 2 napot fogok dolgozni az első tanévben, mert ha rögtön full óraszámban tanítanék, nem is tudom mi lenne,el sem tudom kèpzelni. Node, a lényeg, hogy most 12 órám lesz egy héten, és az bőven elég lesz. Azokon a napokon Rozi anyunál, Szili oviban lesz. 
Az ovit egyáltalán nem várja a Szili, pedig a végén már egészen megszerette, de most, hogy már tudja,hogy ott kell aludni, sírva ébred éjjelente, és kérdi, hogy reggel kell-e oviba menni. Aztán megbeszéltük, hogy nem kell aludnia, csak pihenjen egy kicsit. Ebbe bele ment, de szerintem tuti aludni fog mint a bunda minden nap. Azt is mondtam neki, bár nem tudom jól tettem-e, hogy majd néha tartunk csaló napot, amikor már délben elmegyek érte. Meglátjuk hogy fogja bírni, de egyelőre nem vagyok felkészülve lelkileg a reggeli cirkuszokra. Félek tőle. Meglátjuk mi lesz. 
Ja, és majd elfelejtettem, Szili le tudja irni a nevét!

Én a diétámmal most nagyon nehezen bírok. Megtorpant a fogyásom. Jelenleg -10k határában toporgok, és már fogytán a türelmem. Kb 2 hete nem bír megmozdulni, én pedig már egyre többet csalok, egyre kevésbé tudok parancsolni magamnak. A megálmodott végcél 5kg-re van tőlem. Most kellene még belehúzni, és nagyon boldog lennèk. Bárcsak ne létezne az a hülye pomber maci!

A Rozink olyan helyesen elkezdett beszélni, hogy csak kapkodom a fejem az utobbi napokban. Most megint beindult. Gyakorlatilag már bármit elismétel utánunk, csak a szavak még nem épültek be az aktív szokincsèbe, így önállóan mèg nem használja őket, de szerintem hetek kérdése.

Ma van a hatodik házassági évfordulónk, mozizni készülünk. Annyi jót hallottam már a Rossz anyák c. filmről, hogy kívàncsi lettem. Jól fog jönni egy könnyed nevetős film. Ugyanis észre vettük, hogy mióta suttyomban nèha újra eszek cukrosat, azóta visszajött a letargia és a fejfàjasok, pedig sosem voltam fejfájós. Èrdekes mennyire befolyásolja az ember szervezetét a rossz ètkezès.

Na mostmár be is fejezem, mert még szombaton kezdtem a posztot, tegnap már moziban is voltunk, szóval lassan aktualitását veszti :-)
Azért meg egy hangulat kép, ami a mai napra tökéletes:


2016. augusztus 5., péntek

Ovi festèse kèsz!

Igazából még múlt héten elkészültünk vele. Szerintünk jól sikerült, illetve az iskola igazgazójának is annyira tetszik, hogy a napközibe és az első és második osztályba is szeretnének festetni. Erre már csak szeptemberben kerül sor, mert először ki kell festeni a falakat. Több esténk rá ment, de mi is és a gyerekek is élvezték. Mutatom is milyen lett a végeredmény:

Kiscsoport:



 Érkező rész: (ezt már nem akartuk túldekoralni, mert a játszó teremmel együtt már túlzás lett volna)


A két ajtó közé felfestettük, hogy hogy is kellene megteríteni, hátha könyebben megjegyzik :-) 
 Folyosó:
Az öltöző szekrényei most augusztusban lesznek lecserélve.
Nagycsoport (ez mar kicsit oktatóbb jellegű):




Idén tervezzük meg lecserélni a függönyöket az egész oviban és iskolában, csak pénz kellene hozzà, de már van is ötletünk, hogy hogy is szerezzünk, de ez egy másik poszt lesz majd. Addigis most augusztusban kicserélik az öltöző szekrényeket, a nagycsoportban új törülközőtartók lesznek. Az ovi már egész elviselhető állapotban van, de az iskola siralmas. Kezdeni kell azzal is valamit.