Kifordítható sapka és körsál Rozinak

Na, tegnap végülis a Roziét is befejeztem a délutáni alvása alatt. A szabásmintát végül nem fotóztam, de esküszöm pótolni fogom, mert úgy néz ki, van iránta érdeklődés, úgyhogy folytatom a sapkák gyártását, és más ötleteim is vannak már. Azért mutatok erről is képet, mert annyira helyes benne! Egyébként ez a második már szebben sikerült, de nagyon nehéz dolgozni ezzel a nyúlós anyaggal, nehéz pontosan szabni, és varrni is, de megéri :-)

Kifordítható sapka Szilinek

Múltkor a kiscsizmák varrásánál elkapott a gépszíj. Mindigis szerettem varrni, de olyan nehéz előszedni a varrógépet... Tegnap mégis sikerült, azóta inkább el sem raktam :-)
Diana barátnőm utolsó látogatásakor (ő lakik Londonban) elmentünk Győrbe egy csajos napot tartani. Kávézgattunk, cheesecake-et  ettünk, és nem utolsó sorban vettünk anyagokat a tesóm által újonnan felfedezett méterárus boltban. Ebből készült kifordítható sapka és körsál Szilinek. Rozié is már ki van szabva és össze van fércelve. Ha minden jól megy, ma az is elkészül.

Egyelőre mutatom a képet a Sziliéről:

Nem akart mosolyogni... :-) 

A körsállal megszenvedtem, mert szépen elterveztem, hogy fogom megvarrni, hogy kifordításnál jó legyen, aztán kétszer ért meglepetés, és kétszer fejtettem ki, mire végre jó lett. Hozzá teszem, egész nap azon gondolkodtam, mit rontottam el. Olyan egyszerűnek tűnt. Majd amikor Roziét varrom, lefényképezem a célravezető, ám egyáltalán nem ellegáns megoldást. Lényeg, hogy végül sikerült.

Adventi naptár - diy

Már említettem az előző posztban, hogy milyen szerencse ért aznap, mikor egy teljesen normális (persze kinek mi a normális) hétköznap Kriszta rám írt, hogy neki kell egy anyag, és elküldte a képet a kiscsizmákról. A válaszom, az volt hogy nekem is! Akkor megváltozott az életem! :-) Na jó, csak viccelek, de azóta tényleg folyamatosan a karácsonyi készülődésen töröm a fejem. Olyannyira, hogy a szokásos őszi tökfaragás is kimaradt. Úgy elsuhant az őszi hangulatom, mintha sosem lett volna. Pedig az rám nem jellemző!

Node, a lényeg, hogy Kriszta megrendelte az anyagokat, és múlt héten meg is kaptam őket. Hát nem tudtam sokáig nézni tétlenül. Kerestem a hátuljának másik anyagot és neki álltam kiszabni. Napközben be is fejeztem. Egyik hétköznap este pedig már varrtam is a kiscsizmákat. Akkor csak 8 lett készen, de mivel a gyerekek már 3 hete betegek (már nem, szerencsére), és közben én is kihordtam lábon egy "az arcüregem teli van takonnyal köhögést három idegösszeroppanással" a nagymamák megkönyörültek rajtam. Anyu volt nálunk egy hétig minden nap, aztán pedig Szilárd anyukája. Persze idővel én is jobban lettem, és kihasználva az alkalmat megvarrtam még pár csizmácskát. Szili is segített benne. Szerintem nagyon élvezte, legalábbis az elején, hogy adogathatja az anyagokat, de aztán elég gyorsan megunta :-)

És ide kattintva egy videót is láthatunk, hogyan is álljunk a dologhoz.

Hogy mi kerül a naptárba? Egyelőre még keresgélek a megfelelő ötletek után. Amit eddig megvettem belé, egy pecsételő szett, tengeri állatokkal. 9 van benne, azt hiszem, azt szétosztom annyi napra.  Kriszta blogján olvastam a minden napra egy mese ötletet, az is nagyon tetszik. És a pinteresten is találtam pár használható ötletet, de még egyik sem az az igazi, amit én keresek. Kénytelen vagyok még továbbra is bújni a pinterestet :-)

A héten sikerült még megcsinálni a karácsony előtti takarításdömpingből pár dolgot. Anyósomnak köszönhetően meg lett mosva az összes ablak a házon, ajtók, ki lettek mosva a függönyök, a hűtőt is kipakoltuk.... de még egy csomó dolog vár rám. Viszont már nem veszem olyan tragikusan ezt a rendrakás dolgot. Ja, és sikerült megvenni az első karácsonyi ajándékot, egy hátizsákot Rozinak. 

Egy kis télelő

Most, hogy már mindenki kezd kicsit kilábalni a betegsègből, de még itthon vagyunk, kihasználtuk, hogy itt volt segítségnek a mami. Lefoglalta Rozibozit én pedig a Szilivel hóembert készítettem tojástartóból. Az ötlet nem tőlem szármázik. Egy videón láttam a szokásos reggeli "fél perc alatt benyomom a kávét és megnézem a netet" program keretén belül. Gondoltam is rögtön, hogy van itthon minden hozzá, hát gyorsan neki is láttunk. Az volt a baj, hogy a tojástartó nálunk sokkal vastagabb, mint a videón , és nem is lehet olyan szépen körbe nyírni, de azért megoldottuk, viszont így nem tudott a Szili nyírni csak sima nyomda papíron gyakorolt. De az összes festést ő csinálta. Közben nem készítettem fotókat, mert annyira jó a videó, feleslegesnek tartottam. Íme:
https://www.youtube.com/watch?v=3_kCoRv2jrA

Ilyen lett a miénk:

Közben, tegnap este a varrógépet is beizzítottam, hogy adventi naptárat készítsek a gyerekeknek.

Kriszta meghozta az anyagokat:

Napközben kiszabtam míg a Rozi aludt. Este, az elcsöndesedett ház hangulatát pedig a zakatoló varrógép törte meg. 

A hátuljának egyszerű natúr színű vásznat választottam, még régebben az IKEAban vettem. Szerintem nem rossz vele. Egyelőre nyolcat varrtam meg, majd szép lassan elkészül mind a 24, vagy 2x24 ha lesz rá elég időm.

Idegen tollakkal...

Most azzal fogok itt dicsekedni, hogy nekem milyen ügyes nővérem van! Ezt egyszerűen nem lehet kihagyni a blogról. Októberben ugye mindkét gyereknek szülinapja volt (mintha már nem írtam volna ezerszer). Múlt hét vasárnap pedig megtartottuk a bulit is a rokonsággal. Erika hozott egy közös ajándékot is a gyerekeknek. Egy gyönyörűen kihímzett magasságmérőt. Nem tudom hogy tud ilyen szép egyenletesen hímezni....

Egyébként -még nem mondtam a nővéreimnek- gondolkodom egy saját, közös "márka" létrehozásán, úgyis olyan divatos ez most :) Annyi szép dolgot tudnánk összehozni, és annyi mindent szeretnék is! Persze tudom,hogy nem ez a leglényegesebb dolog, de milyen jó lenne összefogni a kézimunkáinkat, egy keretet adni neki. Már nevet is találtam ki :) de ez még maradjon titok, hátha egyszer összejön. Régen az anyu is minden ruhánkba, amit ő készített egy teknősbékás bilétát vart, és annyira szerettem! 

Hátha egyszer a gyerekek is ilyen jó érzéssel emlékeznek majd vissza!

Karácsonyi vásár - #3

Már többször írtam a karácsonyi vásárunkról, de úgy igazán még nem mondtam el mi is ez. Az óvoda mellett működő szülői szövetség, aminek mostmár én is tagja vagyok, minden évben szervez jótékonysági karácsonyi vásárt. Az itt szerzett bevételt az óvoda felújítására szánjuk. A szülők készítenek dolgokot pl sütiket sütnek, tavaly koszorúk voltak, gipszangyalkák... őszintén szólva egyelőre nem tudom elképzelni,hogy fog folyni ez az egész,mert tavaly nem voltunk, idén viszont sokmindennel készülünk. Szeretnék mézeskalács házat késziteni, gondoltam a mézeskalács ízű sütőtöklekvárra, és természetesen valami hímezni valóra, de ehhez nem fűzök sok reményt, mert ahhoz több idő kellene. Talán majd jövőre.
A nővérem is horgol pár asztali díszt, megmutatom azokat is:

 Én pedig szépen, lassan (leginkább lassan) haladok a faégetéssel :)

Házi gumicukor recept

Tegnap allergológusnál voltunk Szilivel a szokásos 3 hónapos ellenőrzésen. Jól lecseszerintett, hogy miért adok gumicukrot a gyereknek, teli van mindenféle rosszal. Persze töredelmesen bevallottam, hogy hát bizony a gyerek eszi rendesen. Drasztikus lenne egyik napról másikra megvonni tőle, így kerestem egy alternatívát. A recept a következő:

2dl kompótlé (én földiszederből készítettem)
1,5 evőkanál frissen facsart citromlé
2 evőkanál langyos vízben oldódó zselatinpor
Kb 1,5 evőkanál cukor (én nyirfacukrot használtam)

Ezt mindet szépen lassan összemelegítettem,nem kell forralni, csak melegen kevergetni, míg homogén lesz. Szilikon formákba öntöttem, hagytam kihűlni, majd egy órára hűtőbe tettem.

Karácsonyi vásár - #2

Gyors képet mutatok, mert apu kifúrta a lyukakat a fa karikákon, úgyhogy elkészült a karacsonyfadísz végleges verziója:

Karácsonyi vásár - #1

A napokban már említettem, hogy itt nálunk a faluban karácsonyi vásárt szervezünk. Mindenki sajátkezűleg készített dolgokat visz, lesznek sütik, koszorúk, karácsonyi díszek... A bevétel pedig az óvodáé. Rengeteg ötletem van. Készítettünk is már ezt-azt. Szép sorjában megmutatom majd őket. Először is egy gyorsan elkészíthető, mitatós díszt próbáltam elkeszíteni. Már vagy öt, hat éve vettem a Lidlben faégetőt. Mindig vágytam rá, örültem,mikor találtam. Azóta nem is használtam, de a pinterest megváltoztatja az emberek életét :-)
Ma beizzítottam. Az eredmény ilyen lett:

Apu a munkahelyén szeletelt nekem faágat, szépen lecsiszolta, tökéletesek lettek. Egyiken kipróbáltam az égetőt, azon amelyikből kiharapott a Rozi egy darabot. Picit meg gyakorolni kell, kitapasztalni a használatot, de elsőre szerintem nem is rossz! Kell bele még fúrno egy lyukat, és rákötni a kockás szalagot szép masnival. És mehet is a fára. Megmutatom a pinterestes inspirációs képet:  

"Wood burning" vagy "pirography" címszó alatt lehet talalni egy csomó ötletet.

Szili mondta - #7

Szili: Anya mit hoztál?
Én: Pénzt, hogy kifizessük a kerítést.
Szili: Mééér?
Én: Mert a kerítést nem adják ingyen.
Apa: Semmi sincs ingyen, fiam!
Szili: Csak vicceltél?

Harminc lettem - ajándék

Ahogy már milliószor említettem, októberben mindenki egy évvel idősebb lesz a családban. Én történetesen kereket ünnepeltem. Egy pszichológiai határt léptem át, és ezt megkönnyítendő, kaptam egy csomó ajándékot. Amit itt a blogon nem hagyhatok ki, az a nővéremtől kapott ajándék. Egy táska, telis tele mindenféle jóval, mi szem- szájnak ingere. Lehet valami kimarad, de volt benne dekorgumi,  filc, ragasztók, gyönyörűséges anyagok, csipke szegélyek, dekortapasz, zseníliadrót, kockás szalagok, őszi díszek, szemek figuráknak... Tovább nem is sorolom. Nagyon örültem neki, azóta természetesen a pinteresten lógok, amikor csak tehetem, gyűjtöm az ötleteket, mert történetesen karácsonyi vásárt szervezünk, aminek a bevételét az óvoda kapja. Bele kell húzni, egy csomó tervem van. Már csak időt adhatott volna valaki ajándékba, annak is ennyire örülnék :-)

A dolgok mai állása - #4

Már nagyon rég óta szerettem volna írni a blogra, de most valahogy nem jött össze. Valahogy semmi nem jön össze. Nem vagyunk jó passzban, pedig itt az október, a szülinapjaink hónapja. Ennek ellenére most összetörve, kimerülten, picit betegen próbáljuk túlélni az aznapot. Sok reményt fűztem az ovihoz, hogy majd utána milyen jó lesz. Mennyi mindent meg tudok majd csinálni, főzök, takarítok, kézimunkázok... Hát ebből egész konkrétan semmi nem jött össze egyelőre. Rozi nagyon sírós, már a tizedik foga is kint, és ezek a négyesek azért eléggé megviseli. Mindemellett már vagy 3 hete náthás. már kapott antibiotikumot, amitől elmúlt, teljes 5 napra. ma reggel megint arra ébredtünk, hogy újra náthás, pedig az antibiotikum még le sem járt. Igaz, hogy nincs más gond, csak a nátha, nem is lázas, remélem nem is lesz. Amúgy ezt az ovinak tudom be. Amikor reggel megérkezünk, az oviban levő gyerekek megrohamozzák a Rozit, és kb addig gyömöszölik, szorongatják, puszilgatják, míg én a Szilit öltöztetem. Hazafele dettó. Úgyhogy ma reggel már a Szilárd vitte a Szilit oviba, először. Egyébként még mindig sír a Szili reggelente. Már eljutottunk odáig, hogy nem sírt, csak nyafogott, hogy nem akar menni oviba, de nem sírt. Aztán lebetegedett. Azóta sír, de azért nem vészes. Viszont egyértelműen nem segít amikor az óvónő azt mondja neki, "Majd az ablakból integetünk!". Nem kéne, akkor még jobban elkezd ordítani. Ezt csak az egyik óvónő csinálja,, de szólni fogok, hogy ne tegye. A másikkal nem integetnek az ablakból. Igaz, akkor is sír, mikor bemegy az osztályterembe, de mire kimegyünk az épületből, már halljuk, hogy csend van, nincs sírás. 
Amúgy ezt leszámítva is rengeteget bőg a Szili, már nincs idegem hallgatni. Sokszor elveszítem a fejem, és kiabálok vele. Tudom, hogy olyat is mondok neki, ami hosszú távon nem a legjobb, de egyszerűen ez a mindenen bőgök dolog már kikészít. Arról ne is beszéljünk, hogy mellette még a Rozi is bőg. Szóval úgy érzem, az utolsókat rúgom, testileg, lelkileg is kimerültem. Az utóbbi 2-3 hétben minden nap bőgök, még a szülinapom sem volt jobb. Egyet kértem, egy mozizást, de valahogy az sem akar össze jönni. Én meg csak azt érzem, egyre jobban darál be a helyzet, és egyre kevésbé látok kiutat. Nem jó ez így, annyit tudok, de egyszerűen nem tudok lépni semmit. Azt sem tudom, mit kéne. Mindenki csak számlálja, pihenjek, szakadjak ki a környezetből, mert a gyerekeknek sem tesz jót, hogy így látnak, hogy ilyen az anyjuk. Én is tudom, de mondjanak egy konkrét megoldást, mert én már nem tudok kitalálni. 
Közben azért meg kell említenem, hogy Rozi betöltötte az egy évet. Épp a szülinapján tetszett meg neki a járkálás, azóta már hosszabb utakra is el mer indulni. Még totyorog, lassan, megfontoltan lépked, kivéve, ha valaki várja őt, mert akkor rohan :) Egyértelműen megérti, hogy mit szeretnék tőle, és magát is jól megérteti. Szerintem nagyon jó testvérek lesznek a Szilivel, de az utóbbi időben a Szili is kapott már tőle, igazi harcias kislány, nem hagyja magát. 
Visszatérve az ovihoz, pénteken az egyik óvónő azt mondta, el van kényeztetve a Szili (ami igaz, de mastol hallani rossz volt), mert hogy nem tud egyedül enni, nem tud egyedül vetkőzni, öltözni.... annyi mindent felsorolt végül is, hogy ha ezt mindet tudná egyedül, nem kellene ott ülnie senkinek a gyerekekkel. Amúgy meg igenis tud enni egyedül, de tény, hogy mióta a Rozi megszületett sok mindenben visszafejlődött, visszababásodott. Mit csináljak vele? Majd átmegy rajta. Ez van! Egyébként meg nagyon ügyesen felhúzta ma is a cipőjét, egyedül pisil, és az ölben altatáshoz sem én szoktattam hozzá, hanem az óvónők, úgyhogy azt már ne nekem róják fel! Ezt mondtam is nekik.

Na mindegy, nem rinyálok tovább, csak mondom, hogy ezért van, hogy itt sem nagyon jelentkezem. Azért megmutatom, hogy állok a macik hímzésével.

 Szülinapi bulin voltunk.

 Szili alkotásai az oviban.

 Ilyen erőszakos mostanában.

 Harminc lettem!

 Sárkányt is eregettünk.

Gyors őszi koszorú

Igazából már hetek óta gyűjtögetek mindenféle alapanyagot, de valahogy nem akart összeállni a fejemben. Ma reggel viszont gondoltam egyet,hiszen már szeptember közepe van, a mi ajtónk meg olyan pucér volt, mint Szili a fürdés utáni pucérjátszás közben (mert ő azt annyira szereti... :-) )
Fogtam mindent ami elő volt készítve, es elkezdtem gondolkodni.

Már hetekkel ezelőtt az egyik hétvégén só-liszt gyurmáztunk Szilivel. Akkor suttyomban csináltam pár falevelet és egy szivecskét, csak úgy próbaképp. Ezt is felhasználtam. A filc süniket végülis nem használtam, de még lesz küldetésük. Csinálunk majd Szilivel koszorút az oviba.
Naszóval, a koszorú alapot betekertem zsákvászonhoz hasonló szalaggal, rákötöttem a kis szivecskékkel díszített szalagot, aminek a végére a só-liszt gyurmából készült leveleket kötöztem, legalulra pedig a szivecskét. Az egyik dobozom allján találtam egy csipke szalagot, abból egy csatot készítettem, és folyékony ragasztóval rögzítettem. Ennyi az egész. Gondolkodtam,hogy kellene rá még valami, de valahogy semmi nem passzolt hozzá, viszont közben megvilágosodtam, csipkebocsó kell még rá, csak szedni kellene valahol. Ja, és ilyen lett:

Báger jött a házhoz

A szomszéd telken ássák jelenleg is a kerítés alapjait. Már múlt héten le akartuk betonozni a kerítés oszlopokat, de nem kevés akadályba ütköztünk. Kézi tekerős fúróval egyáltalán nem ment, aztán jött traktor, túl nagy volt a lyuk, sok betont kellett volna keverni. Úgyhogy az is passzé. Kölcsönöztünk benzines cölöpfúrót, de annyira kemény volt a föld, hogy azzal sem ment. Már mérges volt mindenki. Aztán jött az ötlet, hogy legyen pici lánctalpas báger, ami végig ássa a kerítés alapjait. Ez történik most. A poén az egészben az, hogy csak kb a felső 20 centi volt kemény föld, alatta homok van... No mindegy, így alakult. Örülök, szeretném megszántatni még az ősszel, hogy jövő tavasszal már legyen zöldséges kertünk. Persze millió változat volt már, hogy hol legyen a kert, hol legyenek majd a tyúkok és a bárányok... Szóval ha olvassa ezt a bejegyzést egy kerttervező, szívesen várom jelentkezését, mert már millió verziót kitaláltam, lerajzoltam, de valahogy egyik sem volt tökéletes.
Itt a kép a kisbágerról és a telekről, a nődögélő energiafánkról. Hozzáteszem, Szili egész nap bámulta volta, úgyhogy hihetetlen ordításba kezdett, mikor rájött, hogy oviba kell mennie.

Kötött pulcsi Rozinak

Általában így ősszel jön a köthetnék érzés. Volt is anyuéknál pamut, ami nagyon tetszik, bár dolgozni vele nem a legjobb, de sebaj!
Sapkának indult a dolog, aztán útközben rájöttem pici lesz a Rozi fejére, hát úgy döntöttem tovább kötöm, és lesz belőle pulcsi télire. Már el is terveztem a mintát, de egyalőre legyen meglepi. Kell találnom a youtube-on egy videót ami megmutatja hogy kell a nyak részt megkötni. Hozzá teszem, az életben nem kötöttem még pulcsit. Kiváncsi vagyok mi fog kisülni belőle!
Most így néz ki:

Egyébként a hétvége egész őszies hangulatban telt. Szili majd kiugrott a bőréből, hogy nem kell oviba menni. Szombaton ismét korrepetáltam, picit visszatértem a munkához. Addig a gyerekek anyuéknál voltak, szilvás gombócot főztek. Vasárnap sütöttünk sütőtököt. Isteni finom, édes volt! Mindemellett mézes almás fahéjas tea, IKEA 2016-os katalogusa, pulcsikötés, és ami a legfontosabb,Rozi megtette első négy önálló lépését!

A Row of Love - Aktuális állás

Közben azért esténként hímezgetek is, bár az utóbbi héten nem sok időt találtam rá, de azért megmutatom a jelenlegi állást.
Az utolsó alkalommal így nézett ki:

Azóta már egy csalódott, motivációvesztett hímzési szüneten is túl vagyok. Mivel a háttérben a fehér vánkos redőit kiemelő szürke árnyalatok nagyon sötétre sikeredtek. Először úgy gondoltam, jó lesz így is, de minél többet nézem, annál kevésbé tetszik, annál sötétebbnek látom. Úgy döntöttem, kifejtem, de nem most. Nincs hozzá lelki erőm. Majd a végén, ha már a teljes kép készen lesz... Node, mutatom is a jelenlegi állást:

És ha valaki nem emlékezne az eredeti képre:

Egyszer talán, remélhetőleg ilyen lesz :-)