Két éves a Szili!

Hihetetlen, milyen gyorsan repül az idő! Nemrég küzdöttünk a szoptatással, fogzással, betegségekkel. Most meg olyanokat mond, hogy az ember szája tátva marad! Két éves korára szépen megtanult beszélni. Már gyakran használ teljes mondatokat, de néha azért még egyes szám harmadik személyben beszél, de szerintem lassan ez is átmegy rajta. Az utóbbi időben felszedett pár rossz szokást, szójárást, amitől a hátunkon áll a szőr, de meg lehet érteni, hiszen nagy változás állt be az életében a Rozi érkezésével. Valahogy ezt le kell vezetni, feldolgozni. Azóta állandóan dudli lóg a szájában, amit kb 3-4 naponta dobhatunk ki, mert szétharapja. Néha átkattan neki, olyankor hiperaktív lesz, nehéz napközben elaltatni. Rákattant a telefonomra, azon nézi a meséket, és a magáról készült videókat míg én szoptatok. (Egyébkén félelmetes, mennyire ért a telefonomhoz) Viszont maradt pár jó szokás is! Még mindig imád rajzolni. A minap itt járt nálunk a gyerekorvos, Rozihoz jött. Nem hitte el,hogy Szili ilyen szép autókat rajzol. Aztán rajzolt neki os egyet, de csak ámuldozott. Mostmár nem csak autókat, hanem bácsikat is rajzol. Kiváncsi vagyok, hova fejlődik...

 Egyébként, álmomban nem gondoltam volna, hogy ilyen szépen fog viselkedni a Rozival  sokszor oda megy hozzá, megsimogatja, ha pelizés közben sír, akkor próbálja megnyugtatni, és azt mondogatja neki, hogy "Semmi baj!". Amikor a köldokét takaritom, vagy szokatlan dolgot csinalok vele, pl szemébe cseppentek, akkor pedig mindig azt mondja "Ne bátsa anya a Rozikát!"  Szóval igazi szeretetteljes védelmező bátty. Remélem ez nem is fog változni! 

Kedvenc étel jelenleg a brokkoli krémleves, bár mostanában nagyon rosszul eazik a Szilike,mert ugye akkor egy pillanatra meg kellene válni a dudlitól, de ezt valahogy nem kockáztatja. 

A mindennapokról picit. Egyelőre még csak 1-2 órát voltam egyedül a gyerkőcökkel, eddig mindig volt itt valaki segíteni. Még két hétig tart ez a jólét, aztán kezdődnek csak igazán a húzós hétköznapok! Viszont volt már így is olyan helyzet, amikor a Rozi a térdemre fektetve böfizett, míg a maradék tejet kifejtem (rohadt sok tejem van, új hűtőt kell vennünk lassan, vagy elmehetnék béranyának, vagy tejbank... a tejbankon komolyan gondolkodom... Nem tudom mit csinaljak ennyi tejjel)   Szóval közben fejtem a tejet, és volt meg egy szabad kezem, amivel a Szilit etettem jogurttal, mert persze ilyenkor nem akarja megenni egyedül, pedig máskor azt sem engedi, hogy hozzá nyúljak a jogurtos dobozhoz! Vannak abszurd szituációk, de egyelőre állom a sarat, még így is, hogy éjjel alig alszunk, no nem a pici miatt, hanem szili mostanaban úgy döntött korán kel, ma konkrétan 4:30-kor! Persze vissza aludni nem hajlandó, annyit tudtunk elérni, hogy befeküdt közénk az ágyba és meséket nézett a telefonomon. Persze mindig felebresztett (bele mászik az arcomba és azt mondja vigyorogva, hogy " ÉBRESZTŐ!!!" és ilyenkor mindig más mesét kell keresni neki. Röviden ennyi a hétköznapok, lenne még mit mesélni, de majd legközelebb. :-)