Az egyik legnagyobb dolog az volt, hogy végre összenyitottuk a két telket így nem kell az utcáról kerülnöm, ha a kertből zöldséget szeretnék. Kinyílt a tér, óriási lett az udvar, főleg ha a fűnyírásra gondolok.
A szomszéd telek előtti árkot feltöltöttük a kerítés törmelékéből. Erre még szeretnénk vágott követ hozatni, és egy parkoló részt kialakítani, ha jön hozzánk valaki, akkor nyugodtan tudjon leállni. A télen a barátnőm és a nővérem is úgy megsüllyedt a felázott füves részen, hogy úgy kellett őket kihúzatni. Igaz, hogy jó buli volt, de utána a barátnőm autóját külső-belső teljes tisztításra kellett vinni, mert kb. fél cm vastag sárréteg volt az anyósülésen...
Mivel utolsó ház vagyunk elég sok a (kisebb-nagyobb) rágcsáló az udvaron, és hátul a szántóföld és telek határában. Főleg így az ősz kapujában. Tudom, hogy ezzel együtt jár a falusi élet, anyuék is a falu szélén laknak, de már kezdett elharapózni a dolog. Az utóbbi években minden ősszel fogtunk egeret a házban (idén is már fogtunk egyet), és ez volt a kisebb gondunk. A kutyák próbálták orvosolni a helyzetet, kisebb-nagyobb sikerrel. Drasztikusabb módszerhez kellett folyamodnunk. Bedobtunk pár füstbombát a járatokba, és legfőképp rendet kell raknunk az udvaron. Ez is már folyamatban, de még messze van az az állapot, amiről és nap mint nap álmodom.
Tegnap viszont "megtaláltuk" a kisházat. Na jó, eddig is használtuk fűnyíró és egyéb eszközök tárolására, de jócskán benőtte a gaz, ami egyértelműen a mi hibánk! Egy idő után már úgy tűnt, nem lehet kordában tartani a gazt, és őszintén szólva, sz@rtunk rá. El sem tudtam képzelni, hogy fogjuk eltüntetni. Csak annyit mondok, hogy láncfűrész, csákány, és egyéb fél méteres "macseták" kellettek hozzá. De tegnap végül Szilárd győzött,és eltűnt a gaz!
Képekkel még tartozom, csak ki kell mentenem a régi mobilomból...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése