Ház:
A felújítás idén sem állt meg. Igaz, nem megy túl gyorsan, de igyekeztünk minden hónapban, vagy legalábbis bizonyos időközönként valami láthatót csinálni. Télen a gyerekszoba felújításával kezdtük. Igazából már rohadtul untam, hogy félig lelógva, lábnál, félig a kiságyba szorulok a kingsize ágyunkban. De tény, hogy nem négy embernek tervezték. Igen, az utóbbi időben már mind a négyen a hálóban a nagy ágyban aludtunk. Parketta csere, bútor csere után tavasszal vettünk az IKEA-ban (hol máshol) egy széthúzhatós ágyat a gyerekeknek. Azóta ott alszanak. Rozi néha leesik az ágyról, Szili néha lefejeli a falat, de amúgy minden rendben :)
Azóta már új ágy, új szőnyeg és óriási kupi van. |
Szeptemberben bejárati ajtót cseréltünk. Nem élt szegény sokáig. Szilveszter napján a készültségre kellett mennünk Rozival. Mire haza értünk, a kutyák megpróbálták megenni az ajtót, hogy bejussanak a házba. Féltek a petárdáktól. Egyelőre még nem cseréltük ki újra. Először szeretnénk elkeríteni a kutyákat. Kezdem úgy érezni, hogy nekünk mániánk a kerítés építés/rombolás.
Tavaly a nyarat, illetve a kinti munkákat úgy fejeztük be, hogy kidöntöttük a falat a két telek között, így a kutyák már szabadon bejárhatták a telket. Viszont így a zöldséges kertbe is be tudtak menni. Azt tavasszal elkerítettük. Szép nagy kertünk lett ezáltal, amiben most kb derékig érő gyam van... Jó azért ültettünk mást is, de most alig látni :) Aminek nagyon örülök sikerült édeskrumpli palántákat nevelnem, így 10 bokrot ki is tudtam ültetni. Kíváncsi vagyok fog-e teremni. A gyomlálás a ma esti programom. De egy kicsit még élvezem a nyári szünet első igazi napját :)
Család:
Sok minden történt. Kezdem magammal, bár tudom, nem így illik, de kit érdekel! Alig várom, hogy elmondhassam/leírhassam! Szeptemberben elkezdtem keresgélni a neten egy tanári továbbképzésnek. Olyat szerettem volna, ahol pár új dolgot megtanulhatok fizikából. Az anyasági alatt a tudásom jócskán megkopott, és ez nagyon zavart. Nem éreztem magabiztosnak magam az órák közben. Nem volt sikerélményem. Elég gyorsan rátaláltam arra amit ténylegesen kerestem. A kurzus címe: Korszerű tartalom és módszerek a fizika XXI. századi tanításában. Ez egy négy félévből álló kurzus az ELTE-n. Havonta egy szombat, ilyenkor 4 komoly előadásunk van. A félév végén pedig vizsgák. Közben kiderül, hogy vizsgázni kétféleképpen lehet. Ha csak a kurzus elvégzéséről szeretnénk tanúsítványt (ezáltal krediteket), akkor elég beadandót készíteni. Ha viszont az ember doktori képzésben vesz részt, rendes vizsgákon kell teljesítenie. Tegnap fejeztem be a második félév vizsgáit, és egyúttal sikeres felvételi beszélgetést is abszolváltam, így hivatalosan is PhD hallgató lettem. Nagy dolog ez számomra, a gimis koromban kitűzött céljaim közül ez volt az egyetlen, ami úgy nézett ki, nem fog megvalósulni. Most esélyt kaptam rá! :) Bevallom, nem könnyű! Rengeteg lemondással jár, át kell értékelnem a prioritásokat, de a sikeres vizsgák erőt adnak. Jó újra suliba járni, ráadásul arra az egyetemre, amitől annyi mindent kaptam (és most nem a tárgyi tudásra gondolok). Egy kicsit újra büszke vagyok magamra!
Szilárd szokás szerint sokat dolgozik, de a tegnap mindkettőnknek nagy nap volt. Nekem a felvételi/vizsgák miatt, neki pedig egy régi vágya teljesült. Elkészült az első tetoválása. Liverbird, mi más? A gyerekek nőnek, egyre okosabbak, szebbek! Nem bírok betelni velük. Sokszor lelkiismeret fulldalásom van amiatt, hogy a tanulásra tőlük veszem el az időt. Ilyenkor persze a nagyszülőkkel vannak, ami szintén fontos számukra. Tudom, hogy kell ilyen időtöltés is, mégis sokszor mardos a lelkiismeret. Azzal nyugtatom magam, hogy ezzel példát mutatok nekik, hogy sosem késő nagy dolgokba belefogni, és sok dolog csak akarat kérdése.
Végül, ami még az utolsó bejegyzés óta eltelt időhöz tartozik, a második családom, akikkel rengeteg időt töltök, az osztályom. Imádom, hogy őket kaptam, hogy önmagam tudok lenni a társaságukban, hogy olyanok, amilyenek. mindenki egyéniség! (és ezt nem csak azért írom, mert hosszas kutatás után megtaláltak a blogot! :) )
A piros nadrágos vagyok én! :) |
Egyelőre ennyi!
Szia.Jaaaj de jó végre hallani Rólad, Rólatok.:) gratula a sulihoz, ja és hol találtál édeskrumpli magot? Én cukkinit nagy nehezen találtam. Igaz későn ébredtem fel, hogy jó lenne mégis az a cukkini:-))
VálaszTörlésAz édeskrumplit nem magról ültettem, hanem vettem az üzletben 3 kisebb édeskrumplit. Kb a feléig vízben kell tartani. Ezt úgy oldottam meg, hogy szúrtam 3 fogpiszkálót kb közép tályra, úgy ahogy az avokádót szokták csíráztatni, és egyszerűen bele állítottam bögrékbe őket. Néha kell cserélni alattuk a vizet. Elég sokáig tart mire kicsírázik. Először gyökeret ereszt, aztán nagy nehezen csíra is lesz rajta. Meg kell várni, míg legalább 3 levélke lesz tarjta. Akkor le kell törni a csírát/hajtást, és külön vízbe állítani, hogy az is gyökeret eresszen. Utána ki lehet ültetni, ezt májusban ideális, úgy, hogy 1 levél kilátszódjon a földből. Így a 3 kis krumpliból lett 12 hajtás, ebből 3 nem élte túl a kiültetést, de még így is egész jó. Roszabb arányra számítottam. Kíváncsi vagyok mennyi lesz majd alatta.
VálaszTörlésCukkínit is palantázni szoktam, idén 6 bokrot ültettem, a többi palántát elajándékoztam. Így is annyi cukkínink van a 6 bokron, hogy nem bírjuk megenni őket! Még szerencse, hogy imádom! :)
Ja, kb februárban kezdtem a csíráztatást, így májusra már szép nagy hajtások lettek.
VálaszTörlésna banyek, lesz mit csinalnom, ha en is szeretnek.:-) az ilyen hosszas leiras utan, mar a felenel meggondoltam, hogy kelle ez nekem, egyebkent is csak jobbara miattam lenne.:-). koszi a reszletes informálást.:-). ugyes vagy, hogy igy sikerult. cukkinink hala istenenk nekunk is szepen terem, nagyok a bokrok is, alig talalom meg alattuk a mar megnotteket. :-).
VálaszTörlésmeg egy kerdes, lehet hulye kerdes, sot, ezek utan...Egyaltalan van edeskrumpli mag?:))
Fogalmam sincs, még sosem talalkoztam vele. Vizagozni viragzik az tény, lehet hogy aztan abból potyognak aztán magok... amúgy csak leirni hosszú, meg kivárni, de igazából nincs vele sok dolog.
VálaszTörlés