A fiúk alszanak, és végre a kicsi lány is álomba szenderült. Már vagy két hete szeretnék írni, de talán a legmegterhelőbb napok után vagyunk. Legalábbis az eddigi életünkben. Nem akarok sokat panaszkodni, de fogok! :) Áh, neeeeeem! Egészen múlt hétig még a hímzésemet is elő tudtam szedni, minden nap pár ikszet megvarrtam, de aztán beütött a "ménkű". Szili elkezdett nem aludni, napról napra egyre kevesebbet. Napközben semmit, vagy ha néha napján sikerült elaltatni, az fix, hogy a kislány akkor kelt fel. Dehát, ez gondolom mindig így lesz. Aztán kiderült, hogy valószínüleg nem csak lelki okai vannak ennek a hirtelen inszomnianak, mert múlt héten szerdán belázasodott a Szili. Nagyon magas láza volt, de másnapra úgy-ahogy lement. Valószínüleg húgyuti gondok vannak, de csak ma sikerült tőle pisit szereznem egy csoki tojásért cserébe. Ez is hosszú történet, de a lényeg, hogy amíg a zacsi van rajta, -amit a gyógyszertárban lehet venni a pisi begyűjtésére- addig ő vissza tartja a pisilést. Ez nála majdnem 1 napig tartott, aztán már megsajnáltuk, és levettük róla, rögtön pisilt a pelibe. Hozzá teszem, futottunk utána bilivel, pohárral, tányérral, de mindenre csak ordítás volt a válasz. Végül antibiotikumot kaptunk, amitől kiütések jöttek.... Nem is sorolom. Ma végre lett pisi, holnap reggel újabb orvos látogatás, kivizsgálás. Szerencsétlen gyerek már akkor elkezd ordítani, ha az orvosi rendelő parkolójában megállunk. Na, majd meglátjuk mi lesz holnap.
A helyzet már picit normalizálódott, a kislány is alszik rendesen éjjelente is, mostmár a Szili is. Remélem rendbe jön hamarosan. Annál rosszabb nincs, mikor a gyerek beteg!
Eddig napi 3-4 órákat aludtunk, de talán már jobb lesz. Remélem jobb lesz!
Nade, hogy a bejegyzés címéhez hű legyek, mutatom a hímzést, és mára ennyi is, mert ébredezik a ház népe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése