2012. szeptember 27., csütörtök

Dióhéjban

Igazából most más valaki bejegyzését népszerűsítem. Nem tudom mennyire szabad ilyet, de úgy megtetszett az ötlet. Aktuális, jópofa, egyszerű! Remélem a szerző megbocsát érte!
A forrást, a nagyobb képeket és a részletes leírást megtaláljátok Kifli és levendula blogján!

2012. szeptember 19., szerda

Tatty Teddy - Hugs and Kisses

Találtam egy tök jó anyagot. A baby szabájának dekorálásához is ezt fogom használni. Egyelőre még nem haladunk a szobával, de már annyira nem idegesít a dolog, mert eleinte úgyis a hálószobában fog aludni a drága. Szóval a kész hímzést is már egy ideje szerettem volna felhasználni, így hozzá próbáltam az anyaghoz. Rögtön tudtam, hogy fel kell adnom a pipere szütyővel kapcsolatos terveimet, és inkább ezt az új anyagot kell használnom... Szóval el is kezdtem:



2012. szeptember 18., kedd

Dísztök

Kiderült, hogy mégiscsak van dísztök a kertünkben :) Úgy örültem, mikor megláttam. Említettem már, hogy imádom a tököket, nemcsak a dísztökket, hanem a sütőtököt is! Tegnap a terhestornán mondták, hogy nem szabad narancsot, mandarint, kivit enni a szoptatás alatt. Rögtön az jutott eszembe, hogy nincs karácsony mandarin nélkül! Aztán a következő pillanatban, lelki szemeim előtt láttam a temérdek sült tököt, és megnyugodtam! :) Valahogy túl éljük! 
Szóval a dísztökök a kerben:
Szilárd kitakarította az egyelőre gyam (gyom) ültetvényünket, ami jövőre remélhetőleg már zöldséges kert lesz. Ekkor talált rá a tökre hasonlító növénykénkre. Ekkor még csak virágok borították, Szilárd megkönyörült rajta, ő is kiváncsi volt, hogy mi lesz belőle. Most hétvégén kiment a kertbe, és a virágok kicsi tökökké fejlődtek. 


2012. szeptember 17., hétfő

Túrót főztem

Annak ellenére, hogy mostanában picit hanyagoltam a posztolást, még történtek dolgok, nem is kevés! Az egyik, hogy a mai nappal beléptem a kilencedik hónapba, tehát márcsak nagyaból négy és fél hét, és itt a bébi. Már várom, de azért az egyre gyakoribb rosszulléteim megrémisztenek... Majd meglátjuk, mindenesetre tegnap bepakoltam a táskába. Igaz, hogy már régóta össze voltak készítve a cuccok, de csak be voltak hányva a szekrény alljába. 

A múlt héten Szilárd megint szabadságolt, így megint egy csomó mindent megcsináltunk a házon. Kifestettük a fürdőszobát, WC-t, felszereltük a szekrényeket, zuhanyozó falat, és az ablakra is varrtam függönyt, így teljesen más lett, mint azelőtt... Kicsempéztük a leendő éléskamrát és a garázst is. Márcsak ki kell festeni, és végre pakolhatom a berfőtteket, így remélem el fogok férni a konyhában. 

Apropó, konyha! Múlt héten túrót főztem. Az a hír járta, hogy a mostani üzleti tejekből nem lehet semmit sem csinálni, mert nem savanyodik meg, hanem inkább megkeseredik. Találtunk egy extra finom tejet, 3,5%-os. Az utóbbi időben viszont bosszantó volt, hogy még a lejárat előtt furcsa szagot kezdett árasztani. Mindig félre tettük, hogy majd jó lesz a kutyáknak (mert a mi kutyáink imádják a tejet...), de azért ennyit ők sem ihatnak meg... Kitaláltuk, hogy csináljunk túrót! Úgyhogy fogtunk egy nagy edényt, bele öntöttünk 3 liter tejet, letakartam konyharuhával és vártunk...  Két nap múlva így nézett ki:


Mellesleg a képen látni a vadi új gyönyörű fa ablakpárkányunkat :).
Vártunk 3 teljes napot, ekkorra már kellemesen megkeményedett a teteje, az alján pedig sárgás színű lötty keletkezett, ez az író. Már ekkor is, finom túró illata volt. Ezután elkezdtem lassú tűzön hevíteni, 3 órán keresztül.





 Minél többet kevergetjük, annál krémesebb lesz, én csak néha-néha megkevertem, így a klasszikus túró formája lett (bár nem tudom, milyen a nem klasszikus túró...) :)
Amikor úgy gondoltam, hogy már jó lesz, fogtam az egészet és átszűrtem a konyharuhán. Íme:


Elég sok sikerült belőle. Este mazsolás túrós palacsinta volt a menü, természetesen gluténmentes lisztből (Szilárd lisztérzékeny).