2017. február 16., csütörtök

Tavaszt várva

Tegnap már bicajoztunk. Igaz nem sokat, mert Szili beteg, de szerencsére már sokkal jobban van, gyakorlatilag semmi baja, csak még antibiotikumot szed. Egyszerűen nem lehetett kihagyni a gyönyörű napsütéses időt. annyira kívánkoztam ki, ráadásul a gyerekek is rágták a fülem. Nem kellett kétszer mondaniuk. Már én is töröm a fejem, hogy lassan előszedem a bicajom, veszek rá egy szép fonott kosarat előre, varrok bele virágos anyagból bélést, nyeregre párnát. Ki van találva rendesen. Eddig sokszor két gyerekkel bicajoztam. Rozi ült elöl, Szili hátul. Nagyon megterhelő volt, idén már nem vállalom. Szili bicajozik mellettünk, Rozi hátul fog ülni, így marad hely a fonott kosárnak :) Alig várom már, hogy 20 fok közeli hőmérsékletek legyenek. Tévedés ne essék! Még mindig az ősz és a tél a kedvencem (persze olyan igazi tél), de már nagyon várom az estig kint lebzselős délutánokat.
Tavaly nyár végén elkezdtük felújítani a hinta padunkat, meg is van hozzá minden alapanyag, a vázat le is festettük, de aztán valahogy feledésbe merült. Most tavasszal mindenképp megcsináljuk!

Készítettem amúgy valamit. Mindjárt mutatom is. Soha még nem inspirált annyira a tavasz, mint most. Ha vissza nézem az elmúlt évek blog bejegyzéseinek gyakoriságát, szemmel látható, hogy tavasszal mindig megcsappantak a posztok. Egyszerűen sosem volt ihlet, csak próbáltam túlélni a tél végi fáradságot. Na de most... most egészen más. Varrtam egy tulipánt. Egész csokrot tervezek, már 5 következő szál is félig készen. Az első nagyon tetszik, kíváncsi vagyok milyen lesz, ha már teli lesz a váza. Azért mutatok pinterestes képet, hátha valaki kedvet kap.

Én a videón látható módon varrtam a virágok fejét. Annyit változtattam, hogy folyékony duvilax jellegű ragasztóval kentem be a zöld anyagot, és úgy ragasztottam rá a szívó szálra az anyagot, nem varrtam rajta semmit (mármint a szárán). Ezen kívül mindent ugyanúgy csináltam mint a videón. Az enyém ilyen lett:
Ha készen lesz a teljes csokor biztosan lefotózom. mindenféle színűt szeretnék.
A tegnapi gyönyörű napsütésben kedvem támadt már picit tavasziasabb hangulatba hozni a házat, ezért munka után befutottam az Aranytűbe (méter áru üzlet) és vettem egy szép virágos anyagot a konyha asztalra. Otthon, míg a gyerekek az autóban aludtak, gyorsan megvarrtam a terítőt. Szerintem nagyon feldobta a konyhánkat, és még a Szilárd is megjegyezte, hogy milyen otthonos lett a konyha tőle. Azt hiszem futok még pár kört majd az Aranytűben :) .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése